Inzulinrezisztancia – A sokarcú anyagcserezavar

Az inzulinrezisztencia modern társadalmunk egyik legismertebb betegsége, mégis sokan keveset tudunk róla és nem vagyunk eléggé tájékozottak. Sajnos sokan nem tudják, hogy mit is jelent ez az anyagcserezavar és melyek a legjellemzőbb tünetei. Ebben a cikkünkben mindent megtudhatsz, amit az IR-ről és cukorbetegség felismeréséről és kialakulásának okairól tudnod kell. D-life csapatunk igyekszik mindenben segítségedre lenni!

Mit is jelent inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztenciát a II-es típusú cukorbetegséggel és a prediabetikus állapottal sűrűn össze szokták keverni, ezért először is a három betegség közötti különbséget fontos tisztázni:

• Az INZULINREZISZTENCIA (IR) a szénhidrát anyagcsere zavara. Sejtjeink nem képesek felvenni a működésükhöz szükséges glükózt, mert az inzulin nehezen tud kapcsolódni a sejtek felszínén lévő inzulin-receptorokhoz. Az inzulin feladata, hogy a glükóz a sejtekben beépülve energiához juttassa azokat. Az inzulin az egy anabolikus építő, tároló és vezérhormon, mely minden sejtünkre hat.

• A PREDIABÉTESZ SORÁN a vércukorszint az átlagosnál magasabb, de még nem nevezhető cukorbetegségnek. Ez az állapot még visszafordítható egy új és egészséges táplálkozási szokás kialakításával illetve fontos, hogy kezdjünk el sportolni, mozogni is. A prediabétesz tartós fennállása során megnőnek a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az agyvérzés kialakulásának kockázata és könnyen kialakulhat a II-es típusú cukorbeteg is.

• II-es TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉGET szokták felnőttkori cukorbetegségnek is hívni, amely a helytelen életmód következtében alakul ki és manapság egyre sűrűbben jelenik meg fiatalabb korban is. Alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin nem tudja vércukorszint csökkentő hatását megfelelő mértékben kifejteni. Ez a típusú cukorbetegség kialakulása az inzulinrezisztencia következménye is lehet, így a már diagnosztizált inzulinrezisztenciás betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki később II-es típusú cukorbetegség. Kialakulásáról sokan nem is vesznek tudomást, mivel a szervezetben nem minden esetben produkál tüneteket vagy nem tudjuk a cukorbetegséghez kötni a szervezet jelzéseit, mint pl. : gyakori vizelet ürítés, menstruációs zavarok, gyakori szomjúság érzet, homályos látás.

Összefoglalva, az IR során a szénhidrát anyagcserében részt vevő sejtek érzéketlenné válnak a vércukorszint pedig tartósan magas marad. A hiperinzulinémia létrejöttekor a hasnyálmirigy egyre több hormont termel a cukorbontáshoz. Az inzulintermelő folyamatban résztvevő béta sejtek viszont egy idő után kifáradnak, és kompenzáló folyamatként kialakul a cukorbetegség. Ezért is szokták az inzulinrezisztenciát a diabétesz előszobájaként nevezni.

Cukorbetegség kialakulásának okai között a genetikai hajlam és az egészségtelen életmód jelentős hatással bír. Nagyobb eséllyel alakulhat ki azoknál IR, akiknek a családjában már jelen volt korábban is a diabétesz. De emellett az elhízás, az egyoldalú táplálkozás és a mozgásszegény életvitel is szerepet játszik a cukorbetegség kialakulásában.

IR tünetei:

• Leggyakoribb a túlsúly és eredménytelen fogyókúra.
• Gyakori fejfájás és migrén.
• Fokozott izzadás és szőrösödés.
• Pattanásos zsíros bőr.
• Az étkezések után jelentkező émelygés és szédülés valamint éhségérzet.
• Nyugtalan alvás, rossz közérzet és depresszió.
• Nőknél menstruációs zavarok, nőgyógyászati ciszták kialakulása, hajhullás.
• Férfiaknál merevedési problémák, kopaszodás.

Az IR gyakran áll más betegségek hátterében is. Ilyen pl.:

• Pajzsmirigy alulműködés.
• Magas vérnyomás
• Nőknél a policisztás ovárium szindróma (PCOS) és a meddőség a legnagyobb társbetegségei az inzulinrezisztenciának.
• Az endokrinológiai zavarok mellett szív- és érrendszeri betegségek okozója is lehet az inzulinrezisztencia: a magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel és trombózissal is összefüggésbe hozható a sejtek lecsökkent inzulinérzékelése.

Mi a diagnosztizálás módja?

A vér inzulinszintjét több vizsgálati módszerrel is meg lehet határozni, leggyakrabban a cukorterheléses vizsgálatot alkalmazzák az orvosi rendelőkben. Az inzulinszint mérése során meghatározott mennyiségű cukrot kel elfogyasztani oldat formájában éhgyomorra. A laborvizsgálat során vérből ki tudják mutatni, hogy a bevitt cukormennyiség milyen mértékben emelte meg a vércukorszintet, valamint, hogy mennyivel növekedett meg a vér inzulinszintje a cukorterhelés hatására. 3 alkalommal kell vért venni a pácienstől: az oldat elfogyasztása előtt, 60 perccel, majd 120 perccel a cukorterhelést követően. Ezért is hívják 3 pontos cukorterhelésnek a szűrővizsgálatot.

Inzulinrezisztencia kezelése

A felborult inzulinszintet elsősorban az életmód gyökeres megváltoztatásával lehet hatékonyan orvosolni. A szakértők elsősorban rendszeres, közepes intenzitású aerob, cardio és erősítő mozgásformákat javasolnak legalább heti 3-4 alkalommal, melyekkel jól szabályozható a szénhidrát-anyagcsere zavara valamint nagyon fontos megfelelő speciális étrend kialakítása!

Következő cikkünkben megtudhatod, hogy mire is kell oda figyelj egy új és biztonságos IR étrend összeállításánál kapcsolatosan. Tudj meg mindent az IR diéta alapjairól!

Üdvözlettel: D-life csapata