2021 július 23 4 perc olvasási idő

Képzeld el, hogy valaki azt mondja neked, hogy úgy szeretne keresztül autózni több országon keresztül, hogy közben nem figyeli az üzemanyagszint-jelzőt. Azt tervezi, hogy akkor és ott fog tankolni, amikor és ahol éppen kedve van, és annyi üzemanyagot tankol a kocsijába, amennyit éppen gondol. Mit válaszolnál neki? Valószínű azt, hogy ez nem túl jó ötlet és jobb, ha előre tudja, hogy mennyi üzemanyag áll a rendelkezésére és a szerint tankol.

Hogy mit is szeretnénk ezzel mondani?

Azt, hogy, ha valaki azt mondja, hogy úgy szeretne fogyni vagy akár hízni, hogy nem figyel oda a kalória bevitelre, vagy azt állítja, hogy az energiaszükségletünknek semmi köze a súlyunkhoz, akkor bizony nincs sajnos igaza. Fogyni úgy nem lehet, hogy nem figyelünk oda a kalóriabevitelre.

Ezért jobban járunk, ha megtanuljuk, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi kalóriát kell elfogyasztanunk naponta. Ennek ismeretében ugyanis könnyedén összeállíthatunk magunknak egy olyan étrendet, amellyel garantált a zsírvesztés és izomépítés.

A napi kalóriaszükséglet kiszámítása mindössze 3 egyszerű lépésből áll:

  1. Az alapanyagcserénk ütemének kiszámítása
  2. A teljes napi kalóriaszükségletünk kiszámítása
  3. A megcélzott napi kalóribevitel kiszámítása

Az alapanyagcsere ütemének kiszámítása

Az alapanyagcsere (BMR, basal metabolic rate) az az energiamennyiség amennyit a testünk akkor égetne el, ha egész nap mozdulatlanul feküdnénk és nem ennénk semmit. Ez tehát az a napi minimális energiamennyiség, amely az életben maradáshoz szükséges. Ezért is hívják alapanyagcserének. Ha nem élünk rendkívül aktív életet, a BMR teszi ki az energiaszükségletünk nagy részét. Az agyunk például önmagában eléget óránként 10 kalóriát. Ezért van az, hogy az anyagcserénk optimális működése elengedhetetlen a sikeres fogyáshoz és súlymegtartáshoz.

Én például 33 éves vagyok és 57 kg, az alapanyagcserém így körülbelül 1244 kalória. Azért mondom, hogy körülbelül, mert bonyolult laborvizsgálatok nélkül az ember soha nem tudhatja biztosan, hány kalóriát éget el egy nap, ezek csak megközelítő értékek.

Rengeteg matematikai képlet létezik az alapanyagcsere kiszámítására. A céljainknak én a Mifflin-St. Jeor-féle egyenletet tartom a legmegfelelőbbnek, amelyet 1990-ben mutattak be a Nevadai Egyetem tudósai, ami a következőképpen néz ki:

BMR= 10*testsúly (kg-ban) + 6.25 * magasság (cm-ben) – 5 * életkor (években) – 161

Ne aggódj, ha az egyenlet számodra kínaiul van, csak haladj szép sorban a következőképpen:

  1. Szorozd meg a kg-ban mért testsúlyodat 10-zel
  2. Szorozd meg a cm-ben mért magasságodat 6.25-tel
  3. Add össze ezt a két számot
  4. Szorozd meg az éveid számát 5-tel.
  5. Az eredményt vond ki az 1. és 2. lépés összegéből.
  6. Az eredményből vonj ki 161-et és meg is van az eredmény.

Azaz az én esetemben ez: 10*57 kg + 6.25 * 160 cm – 5*33 – 161

Eredményem: 570+1000 = 1570-165=1405-161= 1244 kalória. Azaz, napi 1244 kalóriára biztosan szükségem van akkor is, ha egész nap nem kívánok semmit sem tenni csak esetleg egy helyben ülni vagy feküdni.

Ezt érdemes mindenkinek kiszámolnia, mert sajnos sokan esünk bele abba a hibába, hogy elkezdünk kalóriákat számolgatni egy fogyókúra idején, de sajnos sokszor tévesen és kevesebb kalóriát fogyasztunk el, mint amennyire valójában szükségünk lenne és átvált a szervezetünk egy koplalásba, aminek a vége akár egy hormonrendszer felborulás is lehet vagy bármilyen más eltolódás, ami hosszú távon megbetegíthet is akár.


A teljes napi kalóriaszükséglet kiszámítása

A teljes napi kalóriaszükséglet (TDEE, total daily energy expenditure) pontosan az, aminek tűnik: az egy nap alatt elégetett kalóriák száma összesen.

A teljes napi kalóriaszükséglet az alapanyagcseréből, továbbá a fizikai aktivitás, valamint az elfogyasztott étel megemésztése és feldolgozása során elégetett energiából adódik össze.

Az evés kalóriát éget el? – kérdezheted most ezt magadban csodálkozva. Válaszom: - Igen. ☺ Az étel megemésztése, feldolgozása és felszívódása bizony energiát vesz igénybe, bizonyos ételeké többet, míg másoké kevesebbet. A fehérje feldolgozásához és elraktározásához van szükség a legtöbb energiára, ezt követi a szénhidrát és végül a zsír.

Tehát akkor, hogyan kell kiszámolni a teljes napi kalóriaszükségletünket?

Ehhez először is szükség van az alapanyagcserénk értékére, amit az előbb tanultunk meg kiszámolni, aztán pedig össze kell számolnunk, hogy emellett mennyi energiát égetünk el pluszban, ami már egy kicsit bonyolultabb feladat, de nem lehetetlen.

A teljes napi kalóriaszükségletünket csak matematikai modellekkel lehet pontosan kiszámítani. Ez által pontos becsléseket kapunk a naponta elégetett kalóriáink számát illetően, amelyek alapján megtervezhetjük a táplálkozásunkat és joggal bízhatunk benne, hogy a testünk pozitívan reagál majd.

Az alapanyagcserénk értékét meg kell szoroznunk az általános aktivitási szintünknek megfelelő szorzóval, és már meg is kaptuk a teljes napi kalóriaszükségletünk becsült értékét.

A teljes napi kalóriaszükségleted kiszámításához az alábbi aktivitási szorzókat használd:

BMR * 1.25 = Mozgásszegény (minimális vagy nulla edzés)

BMR * 1.2-1.35 = Némiképp aktív (heti 1-3 óra edzés vagy sport)

BMR * 1.4-1.55 = Viszonylag aktív (heti 4-6 óra edzés vagy sport)

BMR * 1.6 - 1.75 = Nagyon aktív (heti 7-9 óra edzés vagy sport)

BMR * 1.8 - 1.95 = Extra aktív (heti 10 óránál több edzés vagy sport)

A fenti egyenlet eredményeképpen azt a kalóriamennyiséget kapjuk meg, amennyi az aktivitásunk alapján átlagosan égetünk el egy nap alatt. Szerencsére a biztos zsírvesztéshez és izomépítéshez elegendő, ha az átlagos napi kalóriaszükségletünkkel tisztában vagyunk Ennek ismeretében ugyanis pillanatok alatt összeállíthatunk egy olyan táplálkozási tervet, amely hosszú távok csodákra képes.

A megcélzott napi kalóriabevitel kiszámítása

A teljes napi kalóriaszükségletünk kiszámítása után most már készen állunk rá, hogy kiszámoljuk, hány kalóriát kell bevinnünk egy nap. Ehhez az első lépés az, hogy eldöntsük, mit akarunk elérni a testösszetételünkkel.

  • Ha fogyni szeretnénk, kevesebb kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit elégetünk. Ezt hívjuk szálkásításnak. A szálkásításhoz drasztikus, de nem könyörtelen, 20-25 százalékos kalóriadeficitet javaslunk. Vagyis azt tanácsoljuk, hogy szálkásításkor az átlagos napi kalóriaszükségleted 75 százalékát vidd be. A legtöbb nő esetében ez napi 22-26 kalóriára jön ki testsúlykilogrammonként és természetesen mellette végezzünk súlyzós edzést is vagy sportoljunk és figyeljünk oda arra, hogy jó minőségű szénhidrátokat fogyasszunk és magas fehérjetartalmú étrendet kövessünk.

És természetesen kalóriaszámolgatás közepette arra is figyeljünk oda, hogy milyen minőségű szénhidrátforrásokkal látjuk el a szervezetünket, valamint legyen elegendő a napi fehérje bevitelünk és emellett a vitaminpótlásról se feledkezzünk meg.

Fogyókúrázóknak remek választás lehet a D-life szénhidrátcsökkentett termékei, melyek alacsonyabb szénhidráttartalmúak és magasabb fehérje és rost tartalmuk van és mindemellett nem emeli meg a vércukorszintünket és nem terheli meg az emésztésünket sem.

  • Ha szeretnénk megőrizni a jelenlegi súlyunkat és testösszetételünket, akkor többé-kevésbé ugyanannyi kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit elégetünk. Ezt hívják formamegtartásnak.
  • Ha a lehető leggyorsabban szeretnénk izmot építeni, egy kicsivel több kalóriát kell bevinnünk, mint amennyit elégetünk. Ezt hívják izomtömeg-növelésnek is.

Sok sikert kívánunk álom alakod elérésében!